by Zöld Egyenlőség
Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.
Language
🇭🇺
Publishing Since
1/31/2020
Email Addresses
1 available
Phone Numbers
0 available
April 11, 2025
<p>A nyugati tudás arroganciájával szemben</p><p><strong>Az emberiség számára létfontosságú környezeti értékeink elvesztéséhez vezető gazdasági gondolkodáshoz a gyarmatosító, nyugati, „fejlett” tudás felsőbbrendűségének vélelme is társult. Csak mostanában kezdjük felfedezni, hogy mit vesztünk el azzal, ha az őshonos és hagyományos tudásokat hagyjuk eltűnni. </strong></p><p>Az Amazonas vidékét a Föld tüdejének is szokták nevezni. Az ottani esőerdők hatalmas jelentőséggel bírnak a globális klíma egyensúlya szempontjából, ezért is lenne alapvető fontosságú, hogy a rövid távú gazdasági érdekek mentén ne tegyük tönkre őket. Az ott élő őslakosok olyan tudás birtokában vannak, amely úgy tudja kiszolgálni az emberi szükségleteket, hogy közben nem pusztítja el az élővilágot. Ezt a tudást azonban részben a domináns gyarmatosító logika, részben a fennálló gazdasági rend nem engedi érvényre juttatni. Ebben az adásban az Amazonas vidékének példáján keresztül beszélget Köves Alexandra Lenti Attila, politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel az őshonos tudásokról.</p><p>Míg Magyarországon is vannak olyan hagyományos tudások, amik megőrzése és az azokhoz történő visszanyúlás rendkívül fontos lenne a környezetünkkel összhangban létező társadalmak kialakításához, mégis amikor őshonos és helyi tudásról beszélünk, a legtöbben valamilyen egzotikus, nem nyugati kultúrára asszociálunk. A nyugati, művelt, ipari, gazdag demokráciák (WEIRD kultúrák) annyira eltávolodtak attól a tudástól, amely tisztelettel bánik a természettel, hogy elemi érdekük lenne újra meghallani ezek üzeneteit.</p><p>Az Amazonas területén a jelenlegi gazdasági mechanizmusok komoly károkat okoznak, a monokulturális mezőgazdálkodás, valamint a nyersanyagokhoz való hozzáférés miatt közelítünk ahhoz az „átbillenési ponthoz”, amely veszélyezteti az esőerdők globális kiegyensúlyozó szerepét. Annak ellenére, hogy helyben rendelkezésre áll az a tudás, amely gondoskodó gazdálkodással közeledik a földhöz és a környező természethez, az őslakosok hangja marginalizált, és sokszor másodrendűként kezelt a főáramú tudományos megközelítéshez képest.</p><p>Ebben az adásban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget arról, hogy mi is történik Amazóniában, miket kellene megoldani és hogyan ahhoz, hogy a helyi tudást tiszteletbe tartsuk és építsünk rá, és hogy mindez a távolinak tűnő helyzet mit is üzenhet egy magyar számára.</p>
March 28, 2025
<p><strong>Az elmúlt időszak eseményei szerint a környezeti problémák megállításában jelentősen elakadtunk. Sőt, alágyújtottunk még annak is, ami eddig volt. Látszólag nem vagyunk nyerő helyzetben. De ez azt is jelenti, hogy fel kell adnunk? </strong>A Bolygó Közösségi Térben 2025 márciusában egy nyilvános podcast felvételen a négy zöld podcaster újra zöldeket beszélt. Ezúttal arra próbáltak reflektálni, hogy hogyan élik meg azt a látványos visszafejlődést, ami környezeti témákban a világban látható, és a búsongáson túl van-e bármi, amiben még hinni lehet, és amitől még értelmet találhatunk egy látszólag értelmetlen világban. Származhat-e a rosszból jó? Ebben az adásban Gébert Judit, Köves Alexandra, Nagy Réka és Tomaj Zsófi beszélgetnek többek között arról, hogy egyáltalán honnan jöhet változás.</p><p>Bárki, aki aggódik a környezet állapotának romlása miatt elkerekedett szemekkel, értetlenül nézi végig a világban zajló eseményeket. Mintha tényleg a Ne nézz fel! című film közepébe cseppentünk volna. A jelenlegi hatalmi struktúrákban, békés eszközökkel aligha állunk nyerésre. De lehet-e és van-e értelme új megközelítéseket keresni akár a legkilátástalanabb helyzetekben is? Egyáltalán minek tudjuk be, és hogyan értékeljük a most kialakult helyzetet? Ha a versenyképesség és a pénz oltárán feláldozunk mindent, mi marad? De nem ezt csináltuk eddig is? Miért vagyunk meglepve azon, hogy a szabadpiac narratívája, amit gondosan építettünk az elmúlt évszázadban most teljes pompájában virágzik? Teljesen elveszik minden, vagy például a cégekben dolgozó emberek továbbra is úgy érzik, hogy alapvetően érdemes a fenntartható megoldásokhoz fordulni még akkor is, ha az elvárások jelentősen lazultak? A komplex rendszerekben egyáltalán kitől jöhet változás? Ezekről a kérdésekről beszélget a már megszokott kötetlenséggel négy női podcaster: Gébert Judit, ökológiai közgazdász, filozófus, a Zöld Egyenlőség szerkesztő- műsorvezetője; Köves Alexandra, ökológiai közgazdász, a Zöld Egyenlőség szerkesztő-műsorvezetője; Nagy Réka, szerkesztő-újságíró, klímakommunikációs szakember, a Telex-Kisbolygó podcast szerkesztő-műsorvezetője; és Tomaj Zsófi, a Vantage Point fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője, a Körforgásban podcast szerkesztő-műsorvezetője.</p><p></p>
March 14, 2025
<p><strong>Az Európai Bizottság a karbonkereskedelem állítólagos sikerén felbuzdulva a biodiverzitás védelmére is pénzügyi megoldásokat tervez, amely a szennyezési jogok piacán kompenzálni tudja a károkozást. Míg a piaci társadalomban élő füleknek még akár jónak is tűnhetnek olyan megoldások, amelyek drágábbá teszik a szennyezést, ezeknek a megközelítéseknek azért vannak hátulütői, amikről ritkán esik szó. </strong>Ursula von der Leyen hatalmas lelkesedéssel jelentette be 2024 végén, hogy a karbonkereskedelem elsöprő sikerén felbuzdulva, az Európai Bizottság kidolgozza a biodiverzitás védelmére szolgáló pénzügyi rendszert, ami majd megmenti az európai ökológiai sokszínűséget. Még a részleteket ugyan nem ismerjük, de leegyszerűsítve az ökoszisztéma szolgáltatások használói megváltják a szennyezésüket pénzzel, hogy abból aztán a helyreállítást vagy más területek megóvását fizetni lehessen. Ebben az adásban Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget arról, hogy mennyire képesek ezek a piaci eszközök valódi változást generálni.</p><p>A karbonkereskedelemben azok a cégek és államok, amelyek képtelenek egy meghatározott szint alá csökkenteni a széndioxid kibocsátásukat fizetnek azoknak a cégeknek és államoknak, akik viszont a kvóta alatt maradnak. Első hallásra ez mindenképpen jó ötletnek tűnhet: drágábbá válnak a szennyező termékek és szolgáltatások, és összehasonlításban olcsóbbá a környezetkímélő megoldások, valamint felgyorsíthatjuk vele az innovációt is a környezetbarát megoldások irányába. Ugyanakkor nem úgy tűnik, hogy ez a megoldás önmagában elcsitította volna a klímatudósokat a vészharangok kongatásában. Vajon miért? Mi történhet, ha ugyanezt alkalmazzuk a jóval összetettebb biodiverzitás kérdésében?</p><p>Még az Európai Bizottság elképzelésének részleteit ugyan nem ismerjük, de vélhetően azok a cégek, amelyek támaszkodnak a természet által nyújtott szolgáltatásokra, fizetnek azért, hogy valahol máshol kompenzálható legyen a szennyezésük. Mivel eddig azok, akik profitáltak a természet hasznosításából vagy olyan tevékenységekből, amelyek a környezet romlásával jártak nem járultak hozzá a helyreállítás vagy a védelem költségeihez, logikus lépésnek tűnik egy ilyen rendszer bevezetése. Hiszen eddig a költségeket szinte mindig közpénzből fedeztük, és a legegyszerűbbnek az tűnhet, hogy ebbe bevonjunk magántőkét is a szennyező fizet elve alapján. Ugyanakkor a piaci megoldások a maguk rövidtávú érdekei mentén nem feltétlenül képesek olyan beárazhatatlan károk megelőzésére és megtérítésére, amik akár térben, akár időben másokat érintenek. Ebben az adásban Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget a hatékonyságot hajhászó piaci megoldások korlátairól. És hogyan jön mindehhez egy hajó merülési vonala? Az adásból kiderül.</p>
Pogátsa Zoltán
HVG
Partizán Podcast
Partizán média
Portfolio
24.hu
hihetetlentortenelem
Grath, Mazur és Stöki
Szabad Európa
Index.hu
Inwestmentors
Pod Engine is not affiliated with, endorsed by, or officially connected with any of the podcasts displayed on this platform. We operate independently as a podcast discovery and analytics service.
All podcast artwork, thumbnails, and content displayed on this page are the property of their respective owners and are protected by applicable copyright laws. This includes, but is not limited to, podcast cover art, episode artwork, show descriptions, episode titles, transcripts, audio snippets, and any other content originating from the podcast creators or their licensors.
We display this content under fair use principles and/or implied license for the purpose of podcast discovery, information, and commentary. We make no claim of ownership over any podcast content, artwork, or related materials shown on this platform. All trademarks, service marks, and trade names are the property of their respective owners.
While we strive to ensure all content usage is properly authorized, if you are a rights holder and believe your content is being used inappropriately or without proper authorization, please contact us immediately at [email protected] for prompt review and appropriate action, which may include content removal or proper attribution.
By accessing and using this platform, you acknowledge and agree to respect all applicable copyright laws and intellectual property rights of content owners. Any unauthorized reproduction, distribution, or commercial use of the content displayed on this platform is strictly prohibited.